

Helló lányok! ????
Képzeljétek el, egy hetet töltöttem teljesen offline. Igen, jól olvastátok – nulla Instagram, nulla e-mail, és semmi TikTok görgetés hajnalig. Elvonási tünetek? Egyértelműen. De őszintén szólva: ez az egy hét többet adott nekem, mint gondoltam volna. Most pedig elmesélem nektek, mit tanultam magamról közben!
Az első nap pánik. “Mi van, ha valami sürgős?” – Nos, nem volt. És tudjátok mit? Semmi nem volt annyira fontos, hogy ne várhatott volna. Ez felszabadító érzés volt.
Szomorú, de igaz: sokszor csak azért posztolok valamit, hogy lássam, mások mit gondolnak rólam. Ezt most újraértékeltem. Kinek akarok megfelelni, ha nem saját magamnak?
Egy teljes regényt kiolvastam egy hét alatt! (Aki kíváncsi: „Ahol a folyami rákok énekelnek” – fantasztikus!) Már el is felejtettem, milyen jó elveszni egy másik világban.
Nincs kék fény, nincs hajnali sztorinézés – csak egy nyugodt este, egy kis gyertyafény és a saját gondolataim. A testem és az elmém is hálás volt érte.
Nem görgettem a tökéletes filteres életeket, így nem is éreztem magam kevesebbnek. Ehelyett volt időm belegondolni abba, hogy én miben vagyok jó – és ez felbecsülhetetlen érzés.
Szóval lányok, ha tehetitek, próbáljátok ki! Egy kis digitális detox csodákra képes – a valódi világ sokkal színesebb, mint bármelyik feed. ????
„A lélek útján haladva találom meg a történeteimet.”
A mindennapi élet rezdüléseiről és a belső fejlődés útjáról írok. Értek az önreflexióhoz, az érzelmi minták felismeréséhez és személyes tapasztalatok elemzéséhez. Blogjaim az önismeretről, a hétköznapi helyzetek lelki hátteréről és az inspiráció kereséséről szólnak.







